Hírek : U14: JÓL TELT A HÉT(VÉGE). ISZKASZENTGYÖRGY-CSÓR 7:0 |
U14: JÓL TELT A HÉT(VÉGE). ISZKASZENTGYÖRGY-CSÓR 7:0
2013.09.30. 11:00
2013.09.29. 10:00, Iszkaszentgyörgy
Iszkaszentgyörgy-Csór 7:0 (2:0)
Iszkaszentgyörgy: Bényi Márk- Kiss Arnold, Nedvig Boldizsár, Lehota Gergő- Kenyér Gábor, Viedermann Zoltán- Póta Dániel, Molnár Szabolcs, Farkas Bálint.
Csere: Molnár Balázs (kapus), Rehák Dániel, Valkovics Bence, Gárdonyi Levente, Gali Zolika, Tihanyi Zsolt.
Gól: Molnár Szabolcs 21.,22.,56., Viedermann Zoltán 38., Rehák Dániel 42., Kiss Arnold 43., Farkas Bálint 45.percben
Többen nagy izgalommal várták ezt a meccset a játékosaink közül, volt aki először (Póta Dániel), volt aki utoljára (Molnár Szabolcs) játszott közöttünk, illetve volt aki, az elmúlt hétvégi "ámokfutása" miatt a lelátón üldögélt (Kovács Rajmund).
Ezek a gyerekek még izgulnak a meccsek előtt, várják a holnapot, várják, hogy együtt játszanak, a meccs előtti éjjel már nem nagyon alszanak, remélik, hogy kezdők lehetnek. De a létszámból kiderül, hogy nem mindenki lehet kezdő, de ezt is úgy fogadják, hogy öröm hallgatni, ahogyan a kezdő társukat bíztatják és neki, nem ellene szurkolnak, ha lehetőséget kapnak, mennek, mint a rakéta, az utóbbi időben egyre több tudatossággal színezve a játékot.
Nem tudtunk sokat a csóri csapatról, igazából a gyerekeknek is azt mondtam, hogy a saját játékunkat játszuk, ne foglalkozzunk senkivel. Elnézegetem az ellenfelek bemelegítését, mindig arra a következtetésre jutok, hogy biztos, hogy jókat mosolyognak rajtunk, amikor az iszkai gyerekek fogócskáznak. Nem nyújtanak, nem felnőtteket imitálnak, játékosan melegítik be félelmetes izomzatukat és játék útján tanulják a futballt.
Nekiálltunk ennek a mérkőzésnek úgy, hogy alapkövetelmény a társ passzal (lehetőleg belsővel továbbított) történő megjátszása, üres területek kialakítása és oda érkezések, továbbá az ellenfél teljes tisztelete, csak a labdával való törődés.
A mérkőzést követően megkérdeztem a gyerekeket, miért volt jó ez a meccs, ők azt válaszolták, hogy azért, mert sokat passzoltunk. Már megérte. Elfogult vagyok velük, mert egészen egyszerűen nem tehet mást az ember, szeretem ezeket a gyerekeket azért, mert minden kedves szóra tisztelettel és kedvesen reagálnak, tanulni akarnak egytől egyig, de ami még ennél is fontosabb, egymást is kedvelik. Van nagyobb hangú, van csendesebb, de egytől egyig egyek és egyenlők, ügyesebb és kevésbé képzettebb. Nekem meg ez a fontos. Ez után jön a játék, az a játék, ami hétről hétre javul, a Csór ellen már nem éreztem egypólusúnak a csapatot, nem csak Molnár Szabi góljai kellettek a győzelemhez. Bényi Márk remekül védett (a felnőtt edzéseire is jár!), Rehák Dani ügyesen kevergetett a jobb szélen, mi több gólt is rúgott, Kiss Arnold megette a benne lévő nyuszikát és egyből határozottá vált, labdáinak szeme volt, Nedvig Boldizsár uralta a középső részét a pályának, meglepetésként 10 másodpercig még csatár is lehetett. Gárdonyi Levente úgy lépett be, mintha eddig is velünk lett volna, Valkovics Bence bátran ugrott bele a legnehezebb párharcokba is, nem volt elveszett labdája, Lehota Gergő egyre érettebb játékot mutat, most már többet buktatják, mint ő amennyit szabálytalankodik, e mellett pontosabban is passzol, Viedermann Zoli hatalmas mezőnymunkája mellett gólt is szerzett, irányított, remekül megértette magát Kenyér Gáborral, aki egyre jobban feltalálja magát új posztján, remek cselei és labdái voltak, Póta Dániel gólpasszokkal mutatkozott be, míg Molnár Szabi remek gólokkal és nagy tapssal búcsúzott. Gali Zolika kőkemény volt újra, Molnár Bazsi meg magabiztos védések mellett elképesztő kirúgásokkal örvendeztette meg a nézőket, Farkas Bálint pedig szélvészként száguldozott a szélen, e mellett góllal jelentkezett, míg Tihanyi Zsolti a párharcokban jeleskedett, Kovács Rajmi pedig a lelátóról öblös hangján irányított.
Remek délelőtti szórakozás volt, a fiúk most játszottak a legjobban, volt fazonja a játékunknak, javuló tendenciát mutatnak szinte minden játékelemben, azt gondolom nem véletlenül szólt a szülői taps a gyerekeknek, nagyon szép győzelmet arattak!
|