Kötelező győzelem reményében és elvárásaival vártunk a viharvert pátkai csapatot. Érdekes egy meccs lett belőle, mindenesetre...

2013.09.08. vasárnap, Iszkaszentgyörgy, 16:30, 99 néző (ez csak tipp, a beléptető kapu nem működött)

ISZKASZENTGYÖRGY-Pátka 7:3 (2:2)

ISZKASZENTGYÖRGY: Németh Zs.(Molnár)-Mészáros, Kéri, Szijj, Polczer T. (Márton)-Botka (Bordács), Fábián, Balázsik, Domak (Szabó Arnold)- Nyers, Hollósi.

Gól: Nyers 30., 32., Hollósi 65., Nyers 66., Fábián 70., Bordács 73., Hollósi 83., illetve Rózsa 4., Szakács 15., Rózsa 47.percben

Sárga lap: Balázsik a 89. percben

Kiállítva: Bazsó (pátkai kapus) a 81. percben

Volt némi pikáns beütése a mérkőzésnek, pár hónapja még az iszkai csapatban küzdöttek a ma már pátkai Balla fivérek, miként Szakács is velük tartott, a kispadon a korábban ifjúsági edzőként dolgozó Molnár János (korábbi edzőm) foglalt helyet. Nem voltak könnyű helyzetben, hiszen a felsorolt játékosok közül egyedül Szakács élvezhette a játék örömét, egy igen nagy ajándékkal kedveskedtünk neki már a 15. percben, ugyanis akkor szerezte a gólját, kapitális hibát követően.

Ki van ilyen esetben könnyebb helyzetben? A sok sebtől vérző, áldozati bárány szerepére kárhoztatott vendég, vagy a hazai, akitől mindenki a gólzáporos győzelmet várja? Nehéz eldönteni, de az idény eddigi eredményei alapján joggal vártuk, hogy jöjjön a henger sárga mezben. A nézők a szemüket és a kezüket egyaránt dörzsölték, hiszen az ellenfél 10 játékossal kezdte a mérkőzést (az, hogy hány fővel is fejezte be, arról megoszlanak a vélemények, mert volt akit kiállítottak, illetve volt, aki saját maga akaratából távozott.

A mellettem helyet foglalóknak mondtam, az ilyen meccsen szokott a gyengébbnek ítélt csapat vezetést szerezni....Nem ezért, de tényleg megszerezték a vezetést a vendégek, már a 4. percben, az egyébként a kiváló képességű Rózsa vágta a hálónkba a labdát Van Basten szögből (remélem ez utóbbi játékos még mond valamit az olvasóknak).0:1! Aki szotyolázott éppen ebben a pillanatban, ha szerencséje volt egyből kiköpte a magot, akinek nem, az heves köhögésben tört ki, ez aztán hidegzuhany volt a javából.

Félő volt, hogy ez a pofon sokáig hatással lesz a játékra, de hála az égnek nem, mert a 15. percben Szakács 48 méterről ívelt a kapunkba egy szabadrúgásból. 0:2! Szép gól volt, bár nagyon-nagyon nem örültünk neki...Innentől kezdődően már nem volt görcsnek, idegeskedésnek helye, menni kellett, ha nem akartunk szégyenben maradni.

Helyzeteink voltak, de három méter is messze (közel?) volt ahhoz, hogy a kapuba találjunk. A 30., és 32. percben két pontos kiugratás kellett ahhoz, hogy a vendégek védelmét feltörjük, mindkét esetben Balázsik ugratta ki Nyers Zsoltot, aki egyik esetben sem hibázott. 2:2

Mindent kezdhettünk előről, de már nem hátrányban legalább. A vendégeket megviselte a kapott gólok sora, bár a félidőig már nem változott az eredmény, látszott, egyre többször lehet őket zavarba hozni.

A második félidőre úgy futott ki a csapat, hogy itt a lehetőség, hogy megszerezzük a vezetést. Magam azon a véleményen voltam, hogy csak egyszer kell vezetni, akkor az ellenfél sokkal nagyobb hátrányba kerül, mint amit pusztán egy gól jelenthet.

Ennek fényében övön aluli ütésként ért minket, hogy Rózsa ügyes, de egyáltalán nem váratlan cseleivel lövőtávolba verekedte be magát, majd 17 méterről az elmélázó védőink mellett a kapu jobb sarkába vágta a labdát. 2:3!!

Kezdhettünk mindent előről, csak annyi volt a szépséghibája a dolognak, hogy ez már a harmadik kapott gól volt, s közben a 47. percben jártunk. De a csapat nem adta fel, annak ellenére, hogy joggal várta el az ember még ebből a helyzetből is a győzelmet, nem szakadt szét a csapat, nem lett úrrá a fiúkon az idegesség.

Aztán a 65. perctől kezdődően nem volt megállás, előbb Hollósi talált a vendégek kapujába 3:3, majd a 66. percben Domak remek beadását Nyers gyönyörűen fejelte a kapuba 4:3 (szubjektív vélemény, de szerintem ez a jelenetsor volt a mérkőzés legszebb mozzanata).

A 70. percben, hogy az átlövés se maradjon ki a repertoárból, Fábián Tamás ballal lőtt a pátkai kapu jobb oldalába, így már 5:3-ra vezettünk. Mindeközben Hollósi István kapott szakszerű masszírozást az oldalvonal mellett- két alkalommal is ugyanoda, a bal combfeszítőre kapott rúgást- a csapat nélküle is megtalálta a ritmust a fáradó és fogyatkozó vendégek ellen. De hála a beavatkozásnak, Hollósi visszatért és egy hatalmas vágtát követően jobbról centerezte be a labdát, ahová menetrendszerűen érkezett Bordács és a hálóba vágta a játékszert. 6:3

Volt még helyzetünk ezt követően, a 80. percben egy ilyen szituációban Kéri és a vendégek kapusa találkozott, annyi különbséggel, hogy Bazsó nyújtott lábbal nem a labdára lépett ki, Norbi sípcsontját rúgta meg, szerencsére nem lett törés az esetből. A jogos tizenegyes elvégzése előtt jött a kiállítás, no nem ezért az esetért, hanem mert a vendégek kapusa nem bírt magával, a sárga lapját követően útszéli hangnemben adta a játékvezető tudtára, hogy mit gondol, majd a labdát felkapva kirúgta a sporttelepről azt. Lefelé az öltöző irányába tartva az ereszcsatornát is szétrúgta....Szép munka volt....

A 11-est Hollósi magabiztosan értékesítette, 7:3

A mérkőzés további részében már az eredmény, illetve a játékosok létszáma nem változott. Mindenesetre egy emlékezetes mérkőzést produkáltak a felek, a vendégeket megilleti a dícséret, hogy létszámhátrányban is vezetni tudtak több alkalommal is, az iszkai csapatot pedig azért, emberelőny ide, vagy oda, de kétszer is hátrányból küzdötték vissza magukat. Persze, hogy a vendégelőny miért alakulhatott ki, az más kérdés. A három pont itthon maradt, ennél most kevés fontosabb volt.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.