Hírek : PARÁZS-DARÁZS RANGADÓN: ISZKASZENTGYÖRGY-PÁKOZD 2:1 |
PARÁZS-DARÁZS RANGADÓN: ISZKASZENTGYÖRGY-PÁKOZD 2:1
2013.10.07. 13:09
Nagy csatában, parázs meccsen győztük le a volt iszkaiakkal felálló pákozdikat.
Iszkaszentgyörgy, 2013.10.06. 15:00, 199 néző
Iszkaszentgyörgy-Pákozd 2:1 (0:0)
Iszkaszentgyörgy: Németh Zs. – Mészáros, Kéri, Szijj, Polczer T.- Horváth F. (Kovács Martin), Tóth K., Fábián, Domak (Szabó Arnold)– Hollósi, Nyers.
Gól: Nyers 66., Fábián 73., illetve Szabó 70. percben
Sárga lap: Tóth K.
Kiállítva: Tóth K. 57. percben
Az ellenfélnél a kezdőben a volt iszkaiak, Vass Attila, Nyusa László, a kapuban volt kapusom, korábbi keresztesi kapustársunk, Nagy Tamás, a kispadon baráton és padtársam az edzőiről, Andorka Péter. Nálunk több hiányzó, így Botka Dávid, Balázsik Márton, Farkas Zsolt, nem ígérkezett könnyűnek ez a délután.
Jelentős presztízs, két jól szereplő csapat, az ellenfélnél a mezőny, de megkockáztatom, a magyar mezőny egyik legmagasabb játékosa, Pőcze, aki mellett Polczer Tamás –aki majdnem 190 centi és az egyik legmagasabb játékosunk!, és ez nem a bicepszének mérete, mielőtt sértődés lesz a dologból – törpének látszott. (A felek között több mint egy fej magasságkülönbség volt).
Ezek a paraméterek meg is határozták a mérkőzés képét. A vendégek feltétlen bíztak a magassági főlényükben, a támadásaik nagy része a felívelt szabadrúgásokra és a hosszú labdákra épült, mi pedig megpróbáltuk az ettől jelentősen eltérő játékunkat játszani. A labda hamar megszáradta a levegőben, mert nem sokat töltött a talajon, erről mi is tehettünk, nem vettük le a játékszert, gyakran belementünk az ívelgetősdibe. Ha pedig a földön játszottunk, akkor egyből jött a helyzet, így került oda Domak Zoltán, aki már csak Nagy Tamással állt szemben - pikáns helyzet volt, 3 évig egymás csapattársai voltak, ebből mi lesz? - azonban Zolti rávágta Tamás lábára a labdát, de mondjuk inkább azt, hogy a pákozdi kapus védett bravúrral, így maradt a gól nélküli állás.
Maradt viszont a szikrázó küzdelem, sok reklamálás és vita, hol az ellenféllel, hol a csapattárssal, az biztos, mindkét brigád győzni akart, talán túlontúl is. A mérkőzés, vagy talán az év, sőt, az évtized helyzetét az iszkaiak hagyták ki. Egy remek mélységi indítással Nyers lépett ki a védők közt már csak Nagy Tamással állt szemben, akit remek csellel megkerült….Egy null, gondoltuk sokan, de nem úgy Zsoltunk, aki hiába állt kapust kicselezve majdnem szemben üres kapuval, ő úgy gondolta, hogy becenterez barátjának, Hollósi Istvánnak, hogy az új cipőjét góllal avathassa. Nos nem sikerült, a remek középre centerezést követően az érkező középjátékosunk az üres kapu fölé lőtt, az égen keringő keselyűket riogatva. Maradt a 0:0, ősz hajszálak sokasodtak, még jó, hogy volt sapka, mert biztos, hogy kihullott volna egy csomóban a jelenetet látva.
Lesz-e még ekkora helyzetünk? Biztosak lehettünk benne, hogy nem, de valahogyan gólt kellett rúgni, ahogyan telt, múlt az idő, a vendégek malmára hajtottuk a vizet pontatlan játékunkkal. A vendégek szereztek egy lesgólt, mintegy figyelmeztetésként, ha nem vigyázunk, beívelést követően bármikor a kapunkba juttathatják a labdát.
Aztán, ha nem is rúgtunk gólt, de a remény felcsillant, történt ugyanis a 45. percben, hogy az amúgy nem éppen törékeny Polczer Tamást másodszorra gázolta el kíméletlenül Bengyik, akit a játékvezető, akinek ez volt az egyik legjobb ítélete a mérkőzésen, második sárga lappal kiállított. A levonuló játékos előbb a korlát mögött felállított sorfalat rongálta meg, majd a zárt öltözőajtót rúgta be, a zár rész beszakadt, illetve az ajtó megrongálódott….A játékvezető úgy látta jobbnak, hogy a félidőt gyorsan lefújja, hátha csillapodnak a kedélyek, azonban ez volt a legrosszabb, amit tehetett, mert a két felhevült csapat az öltözőfolyosón szólalkozott össze, akárcsak az NB1-ben. Az öltözőbeli dörgedelem nem a játékra vonatkozott most, hanem a folyóson folytatott verbális csata miatt, ami, valljuk meg, teljesen felesleges volt. A károkat meg majd kifizetheti, az aki okozta (a kiváló játékos idei mérlege: 5 meccs, 3 kiállítás, egy megrongált sorfal, egy berúgott ajtó és egy beszakadt zárrész).
A második félidő legfőbb célja volt a nyugodt játék, kevés hiba, kevés szabálytalanság, mivel érezhető volt, a játékvezető félt. Félt a vendégek folyamatos verbális dolgaitól, illetve az ellenőr jelenléte okozhatott jelentős zavarokat. Az 57. percben ismételten emlékezetes dolog történt, Tóth Krisztián harcolt egy fejmagasságban pattogó labdáért, mikor is az ellenfele meglökte, ő pedig esés közben beleütött a labdába. Harsant a síp és következhetett a szabadrúgás. Igen ám, de nem nekünk! A vendégek rúghattak, a játékvezető pedig felmutatta játékosunknak a második sárgáját és ezzel a kiállítás sorsára jutott….Elképesztő játékvezetői hiba volt, mi több, felháborító….(Tóth Krisztián levonulás közben senkit sem bántott, semmibe nem rúgott bele, az öltözőt kulccsal nyitotta ki, a játékvezető felmenőit nem emlegette).
Ez nagy pofon volt, a vendégek próbálták kihasználni a lélektanilag fontos pillanatot, ott is, itt is támadás volt a legfőbb cél. Aztán a 66. percben egy gyorsan elvégzett (Polczer Tamás által kivitelezett, hatalmasra sikeredett - mire nem jó, ha valaki gyúr!) partdobással Nyers Zsolt iramodott meg, labdával együtt lefutotta a védőjét, a kifutó Nagy Tamás mellett elhúzott és már nem passzolt senkinek, hanem a hálóba lőtt. 1:0 (A vendégek hevesen reklamálták, hogy előrébbről végeztük el a bedobást).
Nem sokáig örülhettünk, megint jött egy szabadrúgás, ami egy fejen megcsúszott, Fábián Tamás nem tudta levenni a labdát, az érkező Szabó Zoltán a hálóba lőtt. Meg kell, hogy jegyezzük, ha Tamás azzal a testrészével leveszi a labdát, valószínűleg a számával a cirkuszban is felléphetne. 1:1
Innentől a lelki előny megint ott, de a bajnokságban nem először, most is gyorsan magához tért a csapat, egy jobb oldali szabadrúgást remekül csavart a kapu elé Hollósi István, ott érkezett Fábián Tamás és a hálóba csúsztatott. 2:1
A vendégek erre már feladták a sündisznó állásukat, a játékuk annyiban változott, hogy előre küldték a hórihorgas Pőczét, az ívelések érkeztek tucat számra. Nyers Zsolt került még óriási helyzetbe, ekkor sem passzolt, lőtt inkább, Nagy Tamás bravúrral hárított.
A vendégek egyre többet reklamáltak, az utolsó pillanatokban rutinosan 11-est próbáltak eljátszani, de a játékvezető ezt már nem ette meg. Érdekes, hogy a mérkőzésen Németh Zsoltnak egy igazi védeni valója volt, az viszont hatalmas bravúr volt a javából.
Maradt a 2:1, a vendégek a mérkőzés végén majdnem felfalták a játékvezetőt, vélt, vagy valós sérelmeik okán…
Mit mondjunk mi? Kedden megint kedves ismerősökkel tölthetjük a délutánt, köszönhetően a játékvezetőnek.
Ha kedd, akkor fegyelmi? Időpontot hol lehet kérni?
|