Szabó Miklós: „Sokat készültünk a meccsre, lehet, hogy nem látszott, illetve nem volt szemmel annyira észrevehető, mint mondjuk a Pusztavám ellen. Nem is játszottunk olyan jól, nem voltunk olyan pontosak, sőt annyira agresszívek sem, de mindenre volt válaszunk, tudtuk, hogy mivel tudjuk megverni a Pákozdot. Ívelgették a labdát rendesen, a legmagasabb emberem is egy fejjel alacsonyabb volt az ő legmagasabb játékosuknál, még jó, hogy Polczer Tomi kajak gyerek, ezt bizonyította a bedobásnál is, amiből gól lett.

Ha az első félidőben berúgjuk azt a gólhelyzetet, ami innentől nyugodtan viselheti „a gólhelyzet” nevet, nyugodtan és kapura még veszélyesebben játszhattunk volna. Mert túlzottan feszültek voltunk, az igényeltnél kevesebbet volt nálunk a labda, azokat meg sokszor elívelgettük és elszórtuk. Amikor a földön járattuk a labdát, nem volt gondunk, helyzeteink is akadtak, de ebből keveset láthattunk. A félidőben úgy gondoltam, hogy a létszámfölényünk elegendő lesz, erre jött ez a minősíthetetlen kiállítás, komolyan mondom, nem tudom, mit lehetne ezek ellen a dolgok ellen tenni…Kedden megint megy majd a színház, mintegy másfél órát vesz igénybe….

Nagy rangadót nyertünk megint, volt tartása a csapatnak, gratulálok nekik, a sérülteknek itt is, ott is jobbulást kívánok!”

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.